Részlet Csomasz Tóth Kálmán: Dicsérjétek az Urat című könyvéből.
330. öRVENDEZZEN MÁR E VILÁG
Ez a latin himnuszból átültetett virágvasárnapi ének már a Batthyány-graduálban benne van. Az idők során több rendbeli átdolgozáson és rövidítésen esett át, de soha sem maradt ki az énekeskönyvből. Most nyolc versszak terjedelemben állítottuk helyre a Zak 9:9 és Máté 21:1-9 alapján készült, doxologiával záruló himnuszt.
A graduálok használatának megszűnése óta a 316. énekünk dallamára szokták énekelni, Erdély kivételével, ahol dallamunkat az 1774-től 1761-ig megjelent három hangjegyes énekeskönyvben egyaránt megtaláljuk. Ugyancsak egy változatát 301. énekünk szövegével a debreceni 1774-i és 1778-i énekeskönyvek közölték. Dallamunk őse egy Rex Christe, factor omnium (Krisztus király, mindenek alkotója) szövegű középkori himnusz melódiája.
337. PARADICSOMNAK TE SZÉP ÉLő FÁJA
Pécseli Király Imrének ez az éneke a „Krisztusnak a keresztfán lett hét szavaiból” címet viseli. Eredetileg húsz verséből régi énekeskönyveinkben tizenhét volt benne az 1654 és 1806 közötti időben. A jugoszláviai énekeskönyv dallamát nem közli. Tulajdon dallama egészen közelről rokon Tinódi Sebestyénnek a 161. énekünkhöz szerzett dallamával, és az 1744-i kolozsvári énekeskönyvből ismerős.
Krisztusnak a keresztfán elhangzott hét mondását (Luk 23:24 – ugyanott 43. v., - Ján 19:26-27 – Máté 27:46 _ Ján 19:28 Ján 19:30 – Luk 23:46) idéző sorai dramatizált előadásra is alkalmassá teszik az éneket, olyan módon, hogy első három versét a gyülekezet együtt énekli, a 4-iktől a 11-ig a kisbetűs sorokat egy (esetleg női hangú) elbeszélő, nagybetűs idézeteket egy Krisztust megszemélyesítő férfihang, majd a négy utolsó verset ismét a gyülekezet együtt énekli. Hasonló módon a 336. énekkel váltogatottan, színezve és egybekapcsolva a két énekből egész kis énekelt gyülekezeti passiót alakíthatunk ki.
Oláh Sándorné