Üdvözöl a(z) Mezőcsáti Református Egyházközség

''Ha pedig a világosságban járunk, közösségünk van egymással és Jézus Krisztussal.'' (I. János 1:7)  

Rovatok
HÍREK

Keresés



Hírek véletlenszerûen

Egyházközség
[ Egyházközség ]

·Anyakönyvi híreink 2010.
·Anyakönyvi híreink 2009.
·Horváth Sándorné Fónagy Ágnes
·Anyakönyvi híreink 2008.
·Berecz András
·Dalostalálkozó
·Deák Sándor
·Anyakönyvi híreink 2007.
·Halász Károly

Ajánló


Info
PageRank ikon ingyen


Templom: Tájékoztató füzet 3.
Dátum: 2007. június 27. szerda, 13:44 Közzétette: kaf

Egyházközség Mezőcsát a Dél-borsodi mezőség csendes kisvárosa, az M3-as autópálya mentén, a 156-os kilométerkőnél megtalálható lehajtótól 5 km-re. A Tisza közelében a Tisza-tó mentén, békés Észak-Alföldi környezetben várja az érdeklődő látogatókat.

Mezőcsát nevét elsőként egy 1225-ből származó oklevélen találjuk. Első ismert templomunk a XIV. században fennállt. A mezőváros lakói a XVI. század derekán reformátusokká lettek, első lelkipásztoruk 1576-ban Tarczali Ferenc volt, amit Melanchton Fülöp szentelt pappá Wittenbergben. Az 1595-i összeírás bizonyítja a református egyházközség és a templom fennállását. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után a település lakói egyrészt meghódoltak az Egert elfoglaló török uraknak, másrészt elmenekültek Miskolcra, harmadrészt Debrecenbe. A település egy időre csaknem elnéptelenedik. Budavár visszavételével egyidőben azonban csodálatos módon települnek vissza a családok, újraalapítják a várost, virágzó élet kezdődik. 1732-ben még meg van a középkori eredetű templom, 1743-ban azonban használhatatlan mivolta miatt lebontották. 1744-45-ben építik az előző templom helyére, annak alapjait felhasználva a ma is meglévő templom nyugati részét, a főhajót, valamint egy kőfundamentumra állított 4,5 öl széles és 4 öl magas fa haranglábat. 1777-ben épült a mai torony, amely akkor távolabb volt a 32 éve épült templom keleti szélétől. 1786-ban úgy bővítették a templomot, hogy a templom és a torony között lévő üres teret (amit egyébként útnak használtak) beépítették. A templom mai formája 1856-ban alakult ki, amikor egy északi és egy alacsonyabb déli oldalhajót nyitottak a főhajó közelébe.
A templom ékessége a festett fakazettás mennyezet volt, amit 1746-ban készítettek Rév-Komáromi asztalos mesterek: Czina István, Kontz János, Tüdös János és Szabó István. A templom felszentelését Csáji Márton Tiszáninneni Superintendens végezte 1746 november 21-én. Az igehirdetés alapigéjét I Móz 28:17b-ből vette Jákob történetéből, amikor Jákob arra döbben rá, hogy ahol az Úr van, az az Istennek háza és az égnek kapuja. A királykazetta megőrizte a város vezetőinek, a presbitériumnak, a lelkipásztoroknak és az iskolaigazgatóknak nevét.
1890. augusztus 21-én egy hatalmas tűzvész pusztítja el a belvárosi részt. Leégett a Polgármesteri Hivatal, a két Parókia, a két iskolaudvar és 41 környékbeli lakó- és kereskedőház, valamint sajnos a tűzvész áldozata lett református templomunk is. A belváros újjáépítése vármegyei és a vármegye határain túlról is érkező segítséggel megindult. 1892-re hekyreállítódott a templom, nem az eredeti formában, hanem sík, vakolt mennyezettel, de nagyon szép vörösfenyőből készült faragott padokkal, nagyon jó minőségű anyagból készült eklektikus stílusú fakarzattal, egy tíz változatú Angstel József pécsi orgonaépítő műhelyéből származó orgonával.
A harangok nagyobb földbirtokkal bíró csáti polgárok adományából, Sopronból Seltenhoffer Frigyes harangöntő műhelyéből kerültek a toronyba.
A tűzvészből kimentett 22 db mennyezetkazettát, 10 db karzatelőt és 14 db karzattartó festett faoszlopot, amelynek egyikén ma is látható az 1746-os évszám, 1891. november 3-i dátummal maradtak meg Ágotha Imre kassai rajztanár és festőművész színes ceruzarajzai, amelyeket az épségben megmaradt és a töredék kazettákról készített. Ma ez az Iparművészeti Múzeumban van.
A megmaradt kazettákat az akkor alapított Budapesti Iparművészeti Múzeum vásárolta meg 900 aranykoronáért, (amely mintegy állami támogatásként jelent meg a karzat újjáépítése és az orgona megvásárlásának anyagi háttereként). A kazetták művészettörténeti értékéről Huszka Imre közleményei jelentek meg, a Magyar Iparművészet című szakfolyóiratban 1897-1898-as számaiban.
Az 1970-es években a múzeum megkereste egyházunkat a kazetták visszahelyezésének gondolatával, de anyagiak hiányában az akkori még részben történő helyreállítás is elmaradt. A kazetták az 1980-as években történt restaurálásuk után kerültek az őket megillető helyre, a Debreceni Református Kollégium Egyházművészeti Múzeumának mennyezetére, illetve az Oratóriumba vezető lépcsőforduló falára.
1999. februárjában jelent meg a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériumának egy pályázata az "Épített örökség megóvása és felújítása" címmel, amely felvillantotta annak reménységét, hogy a kiírás szándékának megfelelően a már véglegesen elveszettnek hitt értékeink újrateremtődjenek és eredeti szépségükben jelenjenek meg. Az előkészítés során szakmai segítséget Oltai Péter belsőépítész mérnöktől kaptunk, aki az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezető munkatársa. Az asztalos szakmunkát Hajdú János forrói asztalosmester végezte. A kazetták festését Deák Árpád nagyváradi képzőművész-restaurátor végezte. A műemlékértékű helyreállítás anyagi fedezete három forrásból adódott egyenlő arányban: a minisztériumi pályázatból, Mezőcsát Város önkormányzatának támogatásából, valamint Egyházközségünk tagságának adományaiból. A templom újbóli felszentelésére 2000. november 19-én került sor.
A felszentelési istentisztelet alaphangját Jóel próféta könyvéből a 2. fejezet 25 és következő verseiből vettük, ahol ezt olvassuk: "Kipótolóm néktek az esztendőket... És magasztaljátok az Urat, aki csodálatosan cselekedett veletek."

Oltai Péter mérnök úr összegző szakvéleményéből idézünk:
"A táblák egyrészt a történetileg hiteles képek másolatai, másrészt az adott motívumkincsből szerkesztés- és festésmódból és színvilágból építkező új kompozíciók. Megítélésem szerint a megfestett táblák felhelyezésük után összhatásukban az egykori népies-barokk mestermű hangulatát, jellegét fogják újjáteremteni és a mai szemlélő számára közvetíteni. A festett táblákon a népi díszítőművészetben általános stilizált növényi ornamentika jelenik meg. A tulipán, a szegfű, a rózsa, az akantuszvirágok és vázák a leggyakrabban használt elemei a kompozíciónak. A szimmetria szabályai szerint, de játékos változatossággal elrendezett motívumok közeit indás, pöttyös vonaljáték tölti ki. Az azonos festett keretbe foglalt táblák alapszíne fehér, a díszítmények kék, piros, sárga és zöld színűek. A kép a vékony kontúrvonalak behúzásával válik rajzosabbá, határozottabbá."

A festett fakazettás mennyezet elkészítése megkoronázta az 1991-től folyamatosan tartó belső és külső helyreállítási munkálatokat. A templom eredeti szépségében várja a gyülekezet tagjait és minden kedves városunkba látogató turistát.


Gazda István
esperes-lelkipásztor

Megtekinthető munkanapokon 8.00-tól 16.00-ig, illetve ezen kívüli időpontokban előzetes egyeztetés alapján.
Érdeklődni munkanapokon, a 49/552-071-es telefonszámon lehet.
E-mail cím: lelkhiv@bicomix.hu

Megközelíthető:
- autóbusszal Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros útirányokból (ez esetben Mezőcsát aut. áll. megállóhelyen kell leszállni, az autóbuszállomás a templom mögött található)
- gépkocsival szintén Mezőkövesd, Miskolc, Tiszaújváros útirányokból

A kiadvány képei
















 
Kapcsolódó linkek
· Több hír: Egyházközség
· Több hír: kaf


Legolvasottabb hír ebben a rovatban:
Egyházközség:

A mezőcsáti református templom belső felújítása 1999-2000.


Hír értékelése
Értékelés: 2
Szavazat: 2


Értékeld ezt a hírt:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz


Parancsok

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat


Kapcsolódó rovatok

Egyházközség



(C) 2006 | Mezőcsáti Református Egyházközség | Minden jog fenntartva. | Impresszum

Készítette: kaf

A PHP-Nuke terméktámogatás nélküli szabad szoftver, amelyre a GPL licensz érvényes.
Oldalkészítés: 0.04 másodperc